Az árnyéksáv

Ez a kései kisregény Conrad talán utolsó igazi remeke. Ez az egyes szám első személyben elmesélt élettöredék egy fiatal hajóskapitány első útjának története. Annak a néhány hétnek az eseményét mondja el, amely idő alatt az ifjúságból a felnőttkorba jutott. Amikor átlépte a fiatalkor és a felnőttkor közti árnyéksávot.

A történet kezdetén a fiatalember (neve a történet folyamán homályban marad) éppen felmondja jól fizető első tiszti állását a Távol-Keleten. Látszólag nincs is rá oka; a fiatal szenvedély hajtaná egy más vidékre, csak a változás a lényeg a szemében. Amíg azonban várakozik a hazatartó hajóra, váratlan dolog történik: a kikötő parancsnoka felkéri egy megüresedett kapitányi posztra, amit a férfi elfogad. Tudja, hogy nagyon nehéz feladatra vállalkozik, ám mégis örömmel lép fel a jármű fedélzetére.

A kikötőben nyomasztó szélcsend uralkodik, a vitorlás gyakorlatilag nem mozdul. Mégis nekiindulnak az útnak délre, Szingapúr felé. Azonban hamarosan kitör a trópusi láz a hajón, a kapitányon és a szakácson kívül mindenki megbetegszik. A legénység egyre kevésbé képes ellátni feladatait, így pedig még nehezebb az előrehaladás.

Az első tiszt, Burns közben elmondja a kapitánynak, hogy a hajó előző kapitánya kishíján a halálba kergette az egész legénységet. Tudta, hogy a halálán van, és szándékosan olyan utasításokat adott, hogy lehetőleg a bárkával együtt mindenki a hullámsírba kerüljön. Csak Burns szembeszegülése segített elkerülni a tragédiát. A súlyos beteg hajós most úgy érzi: súlyos átok ül a hajón a régi gonosz kapitány miatt.

Ráadásul kiderül az is, hogy a kininnek gondolt fehér por valójában nem is gyógyszer. Nincs tehát mivel kezelni az elcsigázott és haldokló tengerészeket. Trópusi vihar közeleg. A sorsukra bízzák magukat. Burns mintha megtébolyodna: vad kacajjal fogadja a zivatart. S mintha ezzel elűzné a régi kapitány gonosz szellemét: erős szél kerekedik, és végül mindenki épen hagyhatja el a bárkát.

Az újdonsült kapitány tehát jól vizsgázott: felnőtté érett, hiszen még a reménytelen helyzetben is meg tudta őrizni nyugalmát, és végig magabiztosan irányította a gondjaira bízott hajót. Csakúgy, mint az ő életében, mindenkiében eljön az a pillanat, amikor át kell lépniük fiatalságuk árnyéksávját.