A s�t�ts�g m�ly�n

"M�k�s dolog az �let - a k�ny�rtelen logika rejtelmes rendje egy hi�baval� c�l �rdek�ben. A legt�bb, amit kaphatunk t�le: �nmagunk megismer�se - az is t�ls�gosan k�s�n �rkezik - a kiolthatatlan megb�n�s arat�sa."

Conrad tal�n legh�resebb m�ve ez a kisreg�ny, melyet 1902-ben �rt meg. A t�rt�net maga �n�letrajzi ihlet�s�, hiszen Conrad is j�rt fiatalkor�ban Afrik�ban, �s � is r�szt vett egy hasonl� exped�ci�n, amelyen Marlow, a t�rt�net egyik f�szerepl�je, egyben narr�tora. J�l ismerte teh�t a gyarmatos�t�s embertelen k�r�lm�nyeit.

A t�rt�net kezdet�n m�g Londonban vagyunk, egy g�z�s fed�lzet�n. A nap m�r lenyugv�ban. Ekkor kezd bele Marlow, egy �ttag� csoport f�le hallat�ra egyik t�rt�net�be. Marlow t�bb m�ben is megjelenik, mint narr�tor �s szerepl�, sokan mag�val az �r�val azonos�tj�k. �nk�nt jelentkezik egy exped�ci�ra, mely azt a feladatot kapja, hogy kutassa fel a Kong�-medenc�ben a h�res Kurtzot, a legh�resebb elef�ntcsontvad�szt, akir�l m�r r�g�ta nincs h�r. Marlow el is indul, v�g�l el is �ri c�lj�t, megtal�lja Kurtzot, aki v�g�l kezei k�z�tt hal meg.

A t�rt�net akkor igaz�n megh�kkent�, ha t�rt�nelmi kontextusba helyezz�k. Az id�pont a sz�zadfordul�, Anglia a vil�g leghatalmasabb orsz�ga, �s szinte mindenki egyet�rt abban: k�teless�ge civiliz�lni az elmaradott orsz�gokat, mert ez egyszer�en k�ldet�se. Teljes az optimizmus abban a tekintetben, hogy mindez siker�lni fog. Egyed�l Conrad az, aki �szreveszi azt, hogy a gyarmatos�t�s bizony nem �lma az �slakosoknak, s�t: egy er�szakos behatol�sk�nt �szlelik az � ter�let�kre. A rabszolgas�got, a kifoszt�st, a k�nz�st �s a nyomort bizony neh�z a halad�s bizony�t�kak�nt �rt�kelni. Conrad hihetelen�l j� le�r�sokat haszn�l mind a fekete bennsz�l�ttek nyomor�s�g�nak le�r�s�ra, mind a feh�r ember �ltal l�trehozott telepek m�k�d�sk�ptelens�g�re. Marlownak az�rt kell vesztegelnie az egyik �llom�son, mert a haj�j�hoz nem k�pesek saroksz�get (!) szerezni. Szinte szimb�lum ez: m�g a legalapvet� dolgok is hi�nyoznak, mindent a korrupci� ural, �s nevets�ges apr�s�gokon bukik meg egy-egy lehet�s�g a fejl�d�sre.

B�r Kurtzot csak a t�rt�net v�g�n vesz r�szt akt�van a k�nyv cselekm�ny�ben, az eg�sz m�vet �thatja az � szem�lyis�ge. Kurtz igazi tehets�g: amellett, hogy k�pes az emberekre leny�g�z� hat�st gyakorolni �rt a kereskedelemhez, s�t, m�g fest is. A festm�ny�nek is szimbolikus jelent�s�ge van a m�ben: a s�t�ts�gben egy f�kly�t tart� embert �br�zol. Ez lenne maga Kurtz? Lehets�ges. �m hi�ba kiemelked� talentum, neki is meg kell hajolni az �serd� t�rv�nyei el�tt: felettesei nem n�zik j� szemmel tev�kenyked�s�t, r�ad�sul szervezet�t teljesen kik�sz�ti a feh�r ember sz�m�ra megszokhatatlan es�erd�, �s a haza�ton meghal. Utols� szavai mindent el�rulnak: "Borzalom! Borzalom!"

A s�t�ts�g m�ly�n az�rt remekm�, mert sz�z oldalba s�r�ti Conrad eg�szen kiv�teles reg�ny�r�i m�v�szet�t. Elk�peszt�en v�laszt�kos sz�kincs�t, remek le�r�sait, leny�g�z� karakterjellemz�seit, pontosan megszerkesztett narr�ci�s technik�j�t. S hogy mindemell� egy eg�szen t�k�letes t�rsadalomkritika is t�rsul - ez az, amit nagyon neh�z ut�nozni.