Gy�zelem

"H�v�n �s id�zv�n sz�rny� �rnyakat, s l�gnyelveket, mik az ember nev�t homokparton s vadonban sziszegik."

Conrad 1914 tavasz�n fejezte be ezt a m�v�t, nem sokkal a katasztr�f�lis els� vil�gh�bor� kirobban�sa el�tt. � volt tal�n az egyed�li fontosabb szerz� az angolsz�sz vil�gban, aki pontosan l�tta a h�bor� kimenetel�t, �s m�ly pesszimizmus jellemezte. M�r a c�mv�laszt�s is eg�szen brilli�ns. A t�rt�net v�ge tragikus; ennek ellen�re felfedezhet� benne egy gy�zelem: Lena gy�zelme Ricardo ellen Heyst�rt, az�rt az ember�rt, aki megmentette �t a Zangiacomo �s f�lelmetes feles�ge fogs�g�b�l.

Conrad D�l-Amerika, Oroszorsz�g �s Anglia t�jai ut�n �jra visszat�r a tengerhez. �m az indon�z szigetvil�g is ugyanolyan t�rsadalmi m� helysz�ne, mint az el�bbiek. Conrad ezzel a m�v�vel teszi fel a koron�t t�rsadalmi reg�nyeire. A t�rt�net m�g sz�vszor�t�bb, m�g tragikusabb, mint az eddigiek.

B�r a t�rt�net nagyj�b�l line�risan halad el�re, az�rt tal�lhat�ak benne jelent�s id�beli ugr�sok. A narr�ci� is v�ltozik a k�nyvben. Az els� fejezetet m�g egy k�v�l�ll� szem�vel l�thatjuk, aki a szigetvil�g benyom�s�t �rja le Heystr�l �s Schombergr�l. Itt ismerhetj�k meg a szerencs�tlen Morrison �gyet, amely Heyst sz�m�ra k�s�bb igen nagy gondokat fog okozni.

Schomberg �s Heyst viszonya k�l�nlegesen abszurd. Heyst csak k�s�bb, Len�t�l tudja meg, hogy a fogad�s mennyire gy�l�li. Mi�rt? Egyr�szt nem szereti a skandin�vokat (Heystet csak mint "az a sv�d" emlegeti), m�sr�szt Heyst legnagyobb b�ne az volt, hogy csak h�romszor kereste fel az �tterm�t. A kalandor furcsa �letm�dja pedig t�k�letes alkalmat adott Heystnek arra, hogy ki�lhesse valakin pletyk�lkod�si v�gyait. Egyre ink�bb elhitette mag�val azt, amit kezdetben � sem gondolt komolyan: azt, hogy Heyst egy b�n�z�, egy ut�latos alak. Amikor pedig elsz�kteti azt a l�nyt, akit � is kiszemelt mag�nak, �s mindenn�l jobban v�gyott arra, hogy v�gre ne egy viaszb�but kelljen minden este n�zegetnie Mrs Schomberg k�p�ben, a porosz vend�gl�s �ktelen haragra gerjed. S amikor lehet�s�g ad�dik a bossz�ra, azt k�ny�rtelen�l kihaszn�lja: nem sokat habozik, hogy elhintse a bandit�k el�tt az �ll�t�lagos �s persze nem l�tez� aranyhalmok lehet�s�g�t.

�szre kell azonban venni, hogy a t�rt�net v�ge sz�ks�gszer�en tragikus. Az kell, hogy legyen. Conrad m�r igazi huszadik sz�zadi �r�. Mentes minden ill�zi�t�l, tudja, hogy az aljas r�galom �s a nyers er� ellen nincs ellenszer. El�g egy ember ellenszenve �s rosszakarata, �s m�ris t�nkremehet boldog emberek �lete. Schomberg esztelen ut�lata �s cs�p�g�s rosszm�j�s�ga meghallgat�sra kellett, hogy tal�ljon. S b�r csak a szerencse sodorta arra Jones-t �s Ricardot, m�gis sorsszer�s�get �rz�nk ebben a fordulatban. Mint ahogy abban is, hogy Heyst nem mer cselekedni, hi�ba van meg az es�lye r�. Le�thetn� Jones-t, amikor az r�j�n Ricardo �rul�s�ra, �m nincs hozz� ereje. M�g akkor is apja hamis tan�t�s�t k�veti: "Csak szeml�l�dj, Hangot ne adj."

A Conradr�l megjelent szakirodalom nem sorolja ezt a m�vet a szerz� igaz�n kiemelked� alkot�sai k�z�. Sarbu Alad�r 1974-es k�nyve sem igaz�n hossz� terjedelemben foglalkozik vele. A szerz� szerint m�ben a f�h�s kiv�tel�vel a jellemrajz gyenge, a legt�bb alak "k�tdimenzi�s", �s t�l sok a sablonos elem. �szint�n sz�lva, meglep�dtem ezeken a kritik�kon, mert engem �ppen a h�s�k igen �sszetett jellemz�se fogott meg, �s az, ahogy Conrad hihetetlen t�k�letess�ggel �s pontoss�ggal �rja le minden szavukat �s mozdulatukat. Az els� kiad�shoz �rt jegyzet�ben Conrad k�l�n kiemeli a vend�gl�s Schomberg szem�ly�t,  akinek a f�h�s Heyst mellett a legink�bb megismerhetj�k a gondolatait �s szem�lyis�g�t. Noha � a reg�ny m�sodik fel�ben m�r nem is l�p a sz�nre, le�r�sa �gy is t�k�letes �s eg�sz, �s szerintem a legjobb a m� �sszes szerepl�je k�z�l.