Paul Johnson

Paul Johnson, a 20. sz�zad egyik legjelent�sebb t�rt�n�sze A modern kor c�m� k�nyv�ben egy teljes bekezd�st szentel Joseph Conradnak. Most ezt fogom id�zni, ezzel is bizony�tv�n azt, hogy Conrad gondolatai �s felfog�sa mennyire k�l�nb�ztek az akkori �ltal�nos angolsz�sz n�zetekt�l. M�g N�metorsz�gban tet�z�tt a filoz�fia pesszimista hull�ma, addig Angli�ban szinte teljes optimizmus honolt; H. G. Wells p�ld�ul a had�zenetet A h�bor�, amely v�get vet a h�bor�nak c�m� k�tet�vel �nnepelte.

"Nagy-Britanni�ban Joseph Conrad (aki maga is Kelet-Eur�p�b�l sz�rmazott) volt az egyetlen jelent�sebb �r�, aki ezt a pesszimizmust visszhangozta. Eg�sz sor d�bbenetes erej� reg�ny�ben dolgozta fel a t�m�t: Nostromo (1904), A titkos�gyn�k (1907), Nyugati szemmel (1911), Gy�zelem (1915). Ezek a rem�nyvesztett politikai pr�dik�ci�k irodalmi �lc�ban azt az �zenetet hordozt�k, amelyet 1924-ben A var�zshegyben Thomas Mann juttatott el K�z�p-Eur�p�hoz. K�t �vvel k�s�bb A titkos�gyn�k n�met ford�t�s�hoz �rt el�szav�ban ezt maga Mann is elismerte. Conrad sz�m�ra a h�bor� puszt�n meger�s�tette az ember orvosolhatatlan v�gzet�t. Hatvan �v t�vol�b�l azt kell mondanunk, hogy Conrad a korszak egyetlen fontosabb �r�ja, akinek v�zi�ja minden r�szlet�ben vil�gos �s igaz maradt. A marxizmust rosszindulat� �rtelmetlens�gk�nt vetette el, amely k�ts�gk�v�l iszonyatos zsarnoks�got fog teremteni; Freud eszm�it nem tekintette t�bbnek "egyfajta m�gikus mutatv�nyn�l". A h�bor� bebizony�totta, mennyire t�r�keny az ember, am�gy azonban nem old meg semmit, nem teremt semmit. Illuz�rikusak a hatalmas reformtervek, csodaszerek, valamennyi "megold�s". 1922. okt�ber 23-�n Bertrand Russellnek �rva (Russell �ppen "megold�sokat" javasolt A k�nai probl�m�ra, legut�bbi k�nyv�re), Conrad hangs�lyozta: "K�ptelen vagyok b�rkinek a k�nyv�ben vagy mondand�j�ban b�rmit tal�lni, ami el�g meggy�z� ahhoz, hogy egyetlen pillanatra is megingathatn� ama m�lyen rejl� �rz�semet, hogy a v�gzet uralkodik ebben az emberlakta vil�gban... Az egyetlen gy�gym�d a k�naiak �s sz�munkra, t�bbiek sz�m�ra, ha megv�ltozik a sz�v�nk. Az elm�lt k�tezer �v t�rt�nelm�re visszatekintve azonban ebben akkor sincs okunk rem�nykedni, ha az ember rep�lni kezd... Az ember ugyanis nem �gy rep�l, mint a sas, hanem �gy, mint egy bog�r."

Johnson, Paul: A modern kor: a 20, sz�zad igazi arca. XX. Sz�zad Int�zet, Budapest, 2000.