A katona lelke
1812 tele, a Grande Armée-t legyőzte az orosz hadsereg és a még kegyetlenebb orosz tél. A katonák már csak azzal törődnek, hogy valami módon vonszolják magukat hazafelé. Az időjárás persze az oroszokat sem kíméli: egy százados (a narrátor) és Tomasov is elszörnyűlködik az emberi szenvedés láttán.
Mert hiába ellenségek a francia katonák, mégis valamiféle tisztelettel tekintenek rájuk az oroszok. Hiszen hány és hány csatában szenvedtek vereséget Napóleon pompás hadseregétől! Csodálják azokat, akiknek sikerült valaha eljutnia Párizsba, s nem tudják, hogy pár év múlva ők is ott lesznek.
Tomasov már volt Párizsban. Egy katonai küldöttség tagjaként utazott, és valamiképp sikerült bekerülnie egy nagy tekintélyű és gyönyörű asszony kegyeibe. Életének legszebb időszakaként emlékezik vissza erre a periódusra. Ám ekkor már hallani lehetett a pletykákat arról, hogy Napóleon véglegesen kelet felé fordítja seregeit, és miután két hivatalnoka részleteket árult el erről az oroszoknak, azt tervezte, hogy az egész küldöttséget fogságba ejti.
Hogy ez meghiúsult, az köszönhető volt a hölgynek és magas rangú francia katona barátjának, aki elárulta Tomasovnak mire készül a Császár. Így a küldöttség elkerülte a csapdát, és Tomasov ígéretet tett arra, hogy valahogy visszafizeti adósságát.
Valószínűleg ő sem gondolta, hogy lesz erre alkalma. Elindult körbejárni az iszonyú hidegben a tábor körül, s akkor meglátta korábbi jótevőjét. Alig volt magánál, úgy tántorgott, de még így is megismerte Tomasovot, s könyörgött: segítsen rajta úgy, hogy szenvedés nélkül átsegíti a másvilágra. A parancs szerint nem lehetett egyesével foglyokat ejteni, ám a százados tudta: Tomasov ígéretet tett. S a bajtársiasság erősebbnek bizonyult a szabálynál: Tomasov megtette azt, amit a francia tiszt kért.
Bár nem fokozták le közvetlenül, a feljebblépés lehetősége ezzel örökre elveszett számára. Tomasov története arra példa, hogy vannak az életnek olyan területei, ahova nem hatolnak be a feljebbvalók parancsai, ahol nem külső, hanem belső szabályok vannak érvényben. Tomasov megváltó lövése egy olyan katona lövése volt, aki tisztelte az ellenséget, az emberi méltóságot és a katonai bajtársiasságot.
|