Nyugati szemmel

"�r�mteli v�rakoz�s - f�lelem n�lk�lis�g"

Joseph Conrad ebben a m�v�ben a 20. sz�zad elej�nek orosz t�rsadalm�t �br�zolja. A titkos �sszeesk�v�k �let�t mutatja be kett�s sz�r�n �t: egyr�szt Razumov szem�vel, m�sr�szt pedig a narr�tor, az id�s angol orvos elbesz�l�s�ben.

Kirill Szidorovics Razumov egy fiatal di�k a szentp�terv�ri egyetemen. �let�nek c�lja a komoly tanul�s �s munka, mellyel kiemelkedhet a t�rsadalomb�l. Csal�dja nincs, helyzete ez�rt k�l�n�sen neh�z. Van azonban egy p�rtfog�ja, K. herceg, aki anyagilag seg�ti Razumov �tj�t.

Ez a nyugodt �s kiegyens�lyozott �let egy nap alatt romba d�l. Az egyetemr�l hazat�rv�n Razumov a szob�j�ban tal�lja di�kt�rs�t, Haldint, aki egy anarchista, �s �ppen aznap reggel k�vetett el mer�nyletet egy magas rang� tisztvisel� ellen. Menek�l�sk�ppen ahhoz a Razumovhoz fordul, akit ugyan nem igaz�n ismer, de nagy szellemnek tartja. No meg "neked nincs senkid, nincs csal�dod, senkit sem �rne b�nt�d�s, ha ez a dolog valamik�ppen m�gis kitud�dna." - mondja Razumovnak. Az�rt � lett teh�t a "kiv�lasztott szerencs�s", akit Haldin e m�dszer�vel sz�rny� gyan�ba hoz, mert neki nincs senkije.

Razumov megbotr�nkoz�s�ban nem tudja mit�v� legyen. Csak azt �rzi, visszavonhatatlanul csapd�ba ker�lt. Lehet, hogy l�tt�k Haldint beosonni hozz�, �s akkor m�r nem tudja kimagyar�zni tett�t. V�g�l �gy d�nt, hogy l�tsz�lag seg�t Haldinnak, �s felkeres egy kocsist sz�m�ra. �m miut�n megtal�lja a keresett szem�lyt, Zemjanicsot r�szegen fetrengve egy ist�ll�ban, l�tja, hogy nem tudja Haldint nyom n�lk�l elt�ntetni. Elmegy p�rtfog�j�hoz, K. herceghez, �s a rend�rs�gnek feladja Haldint.

K. herceg k�zbenj�r�s�ra �t nem b�ntj�k, de �lete nem lesz a r�gi. Nem tud az iskol�ra koncentr�lni, r�ad�sul a rend�rs�g rajta tartja a szem�t. V�g�l nincs m�s v�laszt�sa: bes�g� lesz azzal a feladattal, hogy k�mlelje ki a genfi orosz anarchista k�z�ss�g sz�nd�kait.

Razumov nev�t ugyanis dicsf�ny �vezi a l�zad�k k�zpontj�ban, Genfben. Haldin ugyanis egyed�l az � nev�t eml�ti leveleiben, �gy �gy t�nik, mintha tettest�rsa lett volna Razumov. �gy k�nnyen be�p�l a szervezetbe. Azonban Genfben tart�zkodik Haldin �desanyja �s h�ga is, akik azt v�rj�k Razumovt�l, hogy mes�lje el nekik az eg�sz esem�nyt, �s azt, hogy mi�rt nem tudott Haldin kereket oldani. R�ad�sul Razumov beleszeret Ms Haldinba, ezzel tov�bb bonyol�tv�n a t�rt�net fonal�t.

Razumov nem sok�ig tudja kezelni a helyzetet. �ppen akkor, amikor egy szerencs�s f�lre�rt�s folyam�n minden gyan� f�l� ker�l (Zemjanics felakasztja mag�t, �gy azt hiszik, hogy � az �rul�), Razumov nem b�rja tov�bb: mindent elmond Ms Haldinnak, majd elmegy az anarchist�k gy�l�s�re, �s leleplezi mag�t. Mikor kimenne a lak�sb�l ut�naerednek, �s kiszak�tj�k a dobh�rty�j�t; ez�rt nem hallja a villamos csenget�s�t, �gy s�lyos s�r�l�sekkel ker�l k�rh�zba. S b�r nem hal meg, eg�sz h�tralev� �let�re nyomor�kk� v�lik.

A t�rt�netet egy angol tan�r elbesz�l�b�l tudjuk meg, aki Razumov napl�j�t felhaszn�lva tudott a t�rt�ntekr�l. A fi� ugyanis elk�ldte ezt Ms Haldinnak vallom�sa ut�n, a l�ny pedig bar�ti viszonyt �polt az angol �rral. Conrad v�gig �gyelt arra, hogy kihangs�lyozza azt, amire a c�mben is utalt: a nyugati ember nem �rtheti meg azt, ami az orsz lelkekben lej�tsz�dik; nem �rtheti meg azt a k�zdelmet, amit a c�ri �nk�nyuralom ellen v�vnak; �s nem �rtheti meg azt a rem�nytelens�get, mely a legt�bb orosz ember �let�re jellemz�.

Razumov trag�di�ja abban rejlik, hogy egy ember �nk�nyes d�nt�s�vel teljesen t�nkremegy az �lete, egy forradalm�r puszta jelenl�t�vel elveszi Razumov minden rem�ny�t a j�v�j�re n�zve. M�g egy es�lye lehetne Razumovnak: j�l v�gezni a bes�g� munk�j�t, �m ezt lehetetlenn� teszi Ms Haldin ir�nt �rzett szerelme. Razumov sors�r�l nem �, hanem m�sok d�ntenek: Conrad t�rt�neteinek visszat�r� mot�vuma ez, �s �rezz�k benne a sz�rny� j�slatot, mely beigazol�dott az embertelen 20. sz�zad folyam�n.