Heller Ágnes

Az esztétista Kaland és megpróbáltatás című tanulmányában elemzi Conrad egyes regényeit. Ő egyértelműen amellett áll ki, hogy a szerző művei közül azok a jobbak, melyeknek témája a tenger, s a cselekmény színhelye egy hajó fedélzete. Legfőképpen A Narcissus négere, a Tájfun, Az árnyékvonal és az Ifjúság hőseit elemzi.

Eléggé lesújtó véleménnyel van azonban Conrad nem tengeri témájú műveiről, talán kicsit túlságosan is erősen fogalmaz: "... művészi ábrázolóerőben egy egész világ választja el "tengeri" és "földi" regényeit és novelláit. Míg "tengeri" novellái, melyekben a szituáció elvontsága miatt erkölcsi eszméi valóban helytállóak, klasszikusan tömörek, nagyvonalúak, igazi remekművek, addig "szárazföldi" történetei többnyire zavarosak, gyengén szerkesztettek. ... A társadalmat, a konkrét társadalmi konfliktusokat a maguk teljes bonyolultságában Conrad nem értette."

Heller abból indul ki, hogy Conrad elsősorban kalandregényeket írt. Ebből a szempontból próbálja a szerzőt beilleszteni a világirodalom kalandregény-szerzőinek sorába. Korábban, a még kialakulófélben lévő polgári társadalmakban nagy divatja volt az olyan regényeknek, melyekben a szereplők külső kalandok egész sorát élték át (Moll Flanders, Tom Jones). A 20. századra a kaland társadalmi forrásai már elapadtak. A modern szerzők már elvetik ezt a fajta regényt; mégha visznek is kalandot a történetükbe, ott az a szereplők belső kalandjaként jelenik meg (Ulysses). Conrad képviseli az átmenetet: kisregényeiben megőrzi a külső és belső kaland klasszikus egységét. Kiválaszt egy olyan környezetet, a tenger és a hajót, melyen jól bemutathat mind külső, mind pedig belső eseményeket.

A külső motívumot egyszerűbb megvilágítani. Conrad hősei hadakoznak viharral, tájfunnal, szárazsággal és járvánnyal. Ám közben harcolnak saját maguk ellen is; sokan helytállnak emberiességből és sokan elbuknak. "A kaland belső történésének magva Conradnál mindig az erkölcsi helytállás. A helytállás morális tartalma látszólag nagyon egyszerű. A conradi kisregények mindig újra visszatérő motívuma az, hogy az embernek minden körülmények között teljesítenie kell kötelességét, hogy le kell győznie a félelmet, úrrá kell válnia a sors felett, s a vesztett ügyekben is ki kell tartania."

Heller Ágnes: Kaland és megpróbáltatás (Joseph Conrad regényeiről) In: Heller Ágnes: Érték és történelem. Magvető, Budapest, 1969.