Heller �gnes

Az eszt�tista Kaland �s megpr�b�ltat�s c�m� tanulm�ny�ban elemzi Conrad egyes reg�nyeit. � egy�rtelm�en amellett �ll ki, hogy a szerz� m�vei k�z�l azok a jobbak, melyeknek t�m�ja a tenger, s a cselekm�ny sz�nhelye egy haj� fed�lzete. Legf�k�ppen A Narcissus n�gere, a T�jfun, Az �rny�kvonal �s az Ifj�s�g h�seit elemzi.

El�gg� les�jt� v�lem�nnyel van azonban Conrad nem tengeri t�m�j� m�veir�l, tal�n kicsit t�ls�gosan is er�sen fogalmaz: "... m�v�szi �br�zol�er�ben egy eg�sz vil�g v�lasztja el "tengeri" �s "f�ldi" reg�nyeit �s novell�it. M�g "tengeri" novell�i, melyekben a szitu�ci� elvonts�ga miatt erk�lcsi eszm�i val�ban helyt�ll�ak, klasszikusan t�m�rek, nagyvonal�ak, igazi remekm�vek, addig "sz�razf�ldi" t�rt�netei t�bbnyire zavarosak, gyeng�n szerkesztettek. ... A t�rsadalmat, a konkr�t t�rsadalmi konfliktusokat a maguk teljes bonyolults�g�ban Conrad nem �rtette."

Heller abb�l indul ki, hogy Conrad els�sorban kalandreg�nyeket �rt. Ebb�l a szempontb�l pr�b�lja a szerz�t beilleszteni a vil�girodalom kalandreg�ny-szerz�inek sor�ba. Kor�bban, a m�g kialakul�f�lben l�v� polg�ri t�rsadalmakban nagy divatja volt az olyan reg�nyeknek, melyekben a szerepl�k k�ls� kalandok eg�sz sor�t �lt�k �t (Moll Flanders, Tom Jones). A 20. sz�zadra a kaland t�rsadalmi forr�sai m�r elapadtak. A modern szerz�k m�r elvetik ezt a fajta reg�nyt; m�gha visznek is kalandot a t�rt�net�kbe, ott az a szerepl�k bels� kalandjak�nt jelenik meg (Ulysses). Conrad k�pviseli az �tmenetet: kisreg�nyeiben meg�rzi a k�ls� �s bels� kaland klasszikus egys�g�t. Kiv�laszt egy olyan k�rnyezetet, a tenger �s a haj�t, melyen j�l bemutathat mind k�ls�, mind pedig bels� esem�nyeket.

A k�ls� mot�vumot egyszer�bb megvil�g�tani. Conrad h�sei hadakoznak viharral, t�jfunnal, sz�razs�ggal �s j�rv�nnyal. �m k�zben harcolnak saj�t maguk ellen is; sokan helyt�llnak emberiess�gb�l �s sokan elbuknak. "A kaland bels� t�rt�n�s�nek magva Conradn�l mindig az erk�lcsi helyt�ll�s. A helyt�ll�s mor�lis tartalma l�tsz�lag nagyon egyszer�. A conradi kisreg�nyek mindig �jra visszat�r� mot�vuma az, hogy az embernek minden k�r�lm�nyek k�z�tt teljes�tenie kell k�teless�g�t, hogy le kell gy�znie a f�lelmet, �rr� kell v�lnia a sors felett, s a vesztett �gyekben is ki kell tartania."

Heller �gnes: Kaland �s megpr�b�ltat�s (Joseph Conrad reg�nyeir�l) In: Heller �gnes: �rt�k �s t�rt�nelem. Magvet�, Budapest, 1969.